A jóga (szanszkrit eredetű: egység) a XIX. század végén jutott el Nyugatra, és igen összetett, ugyanakkor jól áttekinthető egészségmegőrző és betegségmegelőző rendszerének köszönhetően elterjedt. Célja a test, a lélek és a szellem közötti összhang megteremtése.

Mi is valójában a jóga?

A jóga teljességében a lelki, a szellemi és a fizikai gyakorlatok nyolc különböző fokozatából áll, az ászanák (testhelyzetek) csak egyet képviselnek közülük. Sok egymás utáni testhelyzet csoportot alkot, pl. a napüdvözlés végrehajtása mintegy öt percet igényel, de kiváló napi gyakorlat.

Vannak olyan jógahelyzetek, amelyek ellazulást hoznak, és ennek köszönhetően alkalmazásuk például a természetes szülés során a szülési fájdalmak feletti uralkodást segíti elő.

A haladó szintű jógában a megfelelő testhelyzeteken kívül igen fontos a légzés módja, melynek előnyeit számos tudományos vizsgálat kimutatta többféle betegségben: pl. magas vérnyomás esetén, asztma és sclerosis multiplex kezelésében.

A jógát többnyire szakoktató vezetésével, csoportosan végzik mint kellemes és hasznos testedzést. Az egyszerű jógatesthelyzeteket gond nélkül megtanulhatjuk könyvből, a csoportos gyakorlás azonban hasznosabb, a haladó szintű testhelyzetek megtanulásánál pedig szinte nélkülözhetetlen is a szakember segítsége, felügyelete.

A meditálást és elmélkedést is magukba foglaló jógagyakorlatok Nyugaton a szorongás leküzdésében, a pánikbetegség és a stresszállapotok kezelésében különösen nagy népszerűségre tettek szert.